Fény és árnyék találkozása a művészetben

Számomra az ősz a számvetés, az elengedés ideje.

Ősszel minden olyan kontrasztokkal teli. Találkozik a fény az árnyékkal. Megláthatom személyiségem árnyékrészeit is, amelyeket, ha elfogadok, a fénybe is emelhetek. Elengedhetek az életemből olyan dolgokat, amelyek már nem szolgálnak, amelyek már nem adnak szárnyakat, nem repítenek sehová, csak húznának lefelé.

Művészként az alkotással, összekapcsolhatom a kinti világot a bentivel

Nyilvánvaló, hogy inspirál a természet is, de most nem csak a természetre gondolok, hanem a saját belső világomba nyithatok teret. MAGAMBA. Ha jelen tudok lenni, akkor a tengelyemben vagyok, a középpontomban vagyok. Rajtam keresztül összeérhet a lent és a fent.

A művészet ereje.

Szóval, ha nem is tudok minden nap alkotni, festeni valamit, naponta megcsodálom az egyik festményemet, vagy a műteremben, vagy az otthonom nappalijában, vagy a gyermekem szobájában, vagy ahová éppen kitettem énemnek egy új darabját, ami felszínre került, ami megnyilvánult a vásznon.

Művészi szépség otthon.

Most megpróbálok lassulni, szortírozni, üresíteni. Lezárhatok egy életszakaszt és indíthatok egy újat. Az alkotás, otthonom melegsége, a szépség, segít nekem abban, hogy testben és lélekben megpihenjek. A csendbe és a harmóniába burkolózva látom életem áramlását.